Ha nekem sok pénzem lenne, tuti minden januárban nyitnék egy konditermet, ilyenkor megjelennek az önjelölt S-es Rambok, meg a dagi pufifánkok, hogy "na most buzikáim, nyárra gecikemények leszünk, apa, lesz ám fújatás a Magyar Tengerben", meg "jaj edzőbácsi, van rajtam némi plusz, segítsen leadni, de jolenne ha februárra nem 80, hanem 45 kilo lennék, különben...".
Aztán ezekből a februári bérletvásárlásra annyian maradnak, hogy bezárom a boltot, s jövő januárban megint kinyitom..:D
Ez betudhato annak, hogy az embereknek sok a dolga, gyerek van, kevés a pénz - ezt valahol mind elfogadom, mert nem mindenkinek a mozgás áll a személyes Maslow piramisa csúcsán, ezenkívül szinte mindenkinek volt egy olyan időszaka, amikor még a mindennapi ValoVilág sem fért bele a napirendbe, nemhogy egy másfél orás edzés. Nem is hozzájuk szolnék elsősorban, hanem a sok jobarátok háájmetjormádör, meg egész nap ezeket a szarokat néző, ráérő barátaimhoz:D.
Pont a minap beszéltünk erről Milánnal, meg úgy Ákossal szinte minden nap, - a mozgás fontosságárol. Nem akarok, és nem is tudok pontos dolgokat leírni ide, számtalan forum foglalkozik ilyen tanácsokkal, illetve nálam sokkal nagyobb nyulak is vitatkoznak dolgokon, modszereken, hogy vajon melyik lehet a jobb megoldás egy adott problémára.
Inkább a saját tapasztalataimat írnám ide.
Szerencsére kistakony koromban muter mindig elküldött valami közösségi, csoportos foglalkozásra. Sport tekintetében ez először a foci volt, dehát rögtön mindenki látta, hogy atom balfasz vagyok ehhez, úgyhogy ez a probálkozás rögtön bukesz lett..:D Aztán később áteveztem a birkozoszőnyegre is. Mondjuk ebben a műfajban is kurvajo voltam, mégis marhára tetszett. Egyrészt heti 3 edzés volt, szoval megvolt a mozgás, másrészt jellemfejlesztő is volt ez. Földi Csaba edző Úr erőn felül teljesített rendszabályozni azt a sok kis majmot, akik előszelei voltak a most felnövő lájkolos, fészbukos droidoknak.
Aztán utána eléggé felejtővé vált a sportolás,majd '07 nyarán Izmossal nekiálltunk edzegetni, amit aztán a suliban is folytattunk Jocoval. Miután Joco defeated by KTK státuszt kapott, egyedül jártam le, aztán most Ruska Úr személyében ismét társra akadtam.
Közben a KTK-ban berendeztek az izmosok egy kardio termet is, amire először szartam, aztán miután úgy láttam, hogy soklesz már a kilo, így bicajozni kezdtem, otthon meg úszni. Ez igencsak hasznosnak tűnt, mert a normális étkezés mellett kezdett eltűnni az, ami nemoda valo. Idén már a futogépet használom,mert a -10 kilo már nemkurja szét a térdem, ami előtte állandoan fájt a futástol.
Leírnék ide még pár jotanácsot. Először is dobjuk el a cigit, mert egyrészt attol hánynia kell a legtöbb embernek. De tényleg, drága is, büdös, mint a szar, hazamegyek bármi bulibol, kikurnám a kukába az összes cuccom. Felesleges is, gecire nemmenő. Másrészt a mekis meg börgerkinges polietilén szart is felejtsük el, meg ezeket, együk meg a főzeléket is, mindegyik nagyon jo, (kivéve a tök)ha van időnk, akkor a gyors kaja helyett válasszunk normális, főtt ételt. Még azt is kimerem mondani, hogy a ilyen-olyan burger helyett együnk inkább dzsekicsen kaját.:D
Pár tapasztalat:
Dzsekszonoknak: Ha úgy döntünk, hogy vídiakemények leszünk, keressünk fel egy normális edzőtermet. Nem biztos, hogy a drága a jobb, érdemes körbezoomolni. Miután ez megvan, érdemes valaki olyannal együtt járni először, aki elmutogatja nekünk a gépeket, meg segít ebben-abban.
Emellett érdemes szkennelni másokat, hogy mit hogy csinálnak, kérhetünk nyugodtan segítséget is.
Nem kell beszarni, hogy csupa kopasz ML-Mercis sittes 50 centekkel lesz tele a terem, az emberek jorésze teljesen átlagos. Ha 30 kiloval nyomunk fekve, az sem para, senki nem fog kinevetni. Ha vanrá lehetőség, kérjünk először tervet, aztán amit később saját izlésünk szerint is alakíthatunk.
Szerintem probáljunk mindig egyazon időpontban menni, így egyfajta ritmust is kialakítunk, már szinte kötelesség lesz megjelenni a gyúrodában. Ha van még idő meg pénz, akkor egy kis futással, meg úszással színesíthetjük a programot.
Aztán ha kitartoak vagyunk, jönnek az elismerések, hogy "fúbazze, dejolnézelki, bobi", meg a női mosolyok. De ne arra használjuk az itt szerzett erőnlétet, hogy a Delta buli után gimiseket cipőzzünk meg a diszko után. :D
Bébiknek: Aki azt hiszi magárol, hogy ez így olasz, ahogy van, az téved. Mindig van hová fejlődni, főleg ha amúgy sem a CKM címlapjárol lettél kivágva. Ha vannak éles szemű dzsekok (én nem:D), rögtön meg lesz fogalmazva a kritika, hogy "fude, semmi segged" vagy épp forditva, ahogy anno a Dallasban hallhattunk "ekkora picsát...anyáám", amit alapvetően érdemes megfontolni. A lényeg, a szememben, meg úgy általában mindenkiében oriási pluszt jelent, ha nemis vagy a legjobb testű gép a városban, ha teszel azért, hogy fejlődj, kitarto vagy- meglesz az eredménye, és te is sokkal jobban fogod magad érezni. Hogyha nincs is idő, van egy csomo Béres Alexandra meg Norbibébi DVD is, ami napi félorás, annyi ideje meg mindenkinek van, ráadásul nemis kell semmilyen bérletet fizetni:D.
Vannak olyan dolgok, hogy ha alkatilag többet kell tenni a jo alakért, vagy egyéb miatt nehezen megy, soha nem szabad feladni.:D

A bejegyzés inkább inspirálo volt a mozgásra, ha már egyvalaki is érintve érezte magát a dologban, már megérte.