Vitathatatlanul megérkezett a nyár. Ez abból is látszik, hogy a behrskás milliókért megvett zsakettemet kétszer tudtam felvenni, egyszer szarrá fagytam benne, másik alkalommal meg izzadtam, mint az ájfonos gyerek a 99-es buszon. A harmincfok az emberek agyát is fejbebaszta, bizonyítja ezt a tegnapi este. Ezt követően tuti viszek magammal egy jegyzettömböt, aztán feljegyzetelem a sok állatok királyát, mert már a fele bambára se emlékszem.
Vettem egy üveg középsőpolcos bort, amivel gyakorlatilag picsánvágtam az egész heti kreatinkúrát, de az ilyen űzős, bulikás tematikát másként kokemeny elviselni - nagyon nem vagyok már 20 éves.
![]() |
Hát ja |
Vettem egy üveg középsőpolcos bort, amivel gyakorlatilag picsánvágtam az egész heti kreatinkúrát, de az ilyen űzős, bulikás tematikát másként kokemeny elviselni - nagyon nem vagyok már 20 éves.
Kicsattogtunk Tibcsi barátommal az Erzsébet térre. Ilyenkor ez olyan, mint a Dzsínó majálisa, most amúgy kajakra majális volt, csak nem volt program. Meglepően sok, oda nem illő úrhölgynő verette ott a warm-upot, nem is értem, mit kerestek itt a sok fixis hipszer meg dzsojás span között. Elfogyott a hegy, vagy a vegyésztelep leve, elindultunk a Holdudvar nevű állatkertbe flexelni az árenbíre. Közben az Andrássy úton a szokásos elemek voltak, kurvajó fullos verdák, meg az elmaradhatatlan limuzin a lakótelepi Zolika 17. szülinapján, amit az isitársak szülei dobtak össze 3 ezer/head, aztán lehetett úgy sikítozni, mint akit bazdmeg a mészárszékre visznek. Én nem tudom, hogy az ilyen limó pilóta az mit tol, de biztos valami kurvaerős gandzsát vagy lónyugtatót, hogy nem csapja ketté a kerékkulccsal ezt a sok nemnormális wannabe sweet sixteen balfaszt.
A kombínóval elsuhantunk a Margit-szigetre. Leszállván onnan, azt gondoltam, hogy máris a Moszkva téren vagyok, mert kurvára mindenki leszállt, és ment ebbe a Holdudvarba. Kísértetiesen hasonlított arra, amikor beér Szhelyre az utsó személy, aztán megindul a horda a szépemlékű Pápojo (gy.k. Papaya) fele. 200 méter sor, hát ezt a faszomse várja ki, betolakodunk az elejére. Elég netto dolog volt, hogy aki megvette erre a Pázmány fjúzsön effetre az előreváltó tikettet, az is felült a szopórollerre a sorban. A szeku személyzet végtelen jóarc volt, mondjuk az világos, hogy délután nem a Gauss - Osztrogradszkíj tétellel lőtték tele a kockás spirált, hanem kimaxolva tolták a Florida Sun-ban a szoligépet. Miután fél órát szoptak a sorba a jegyesek, bejelentette az egyik kokszinger, hogy akkor akinek van jegye, az húzzon hátra a gecibe, aztán ott bemehet (vagy rázzon egy prote-carni-crea-bcaa turmixot). A sok katolikus jogásztanoncnak láthatóan meghaladta a szellemi szintjét ez a mondat, mert még mindig ott álltak, mintha várnák a felszálló füstöt a Szent Péter platzon. "Nézmá' a gádzsit, hehe, anyád büszke lenne rád, hehhe" mondja az egyik gyúrós, nézek balra, egy kinullázott csaj atom kifeküdve, minijét a csöcséig húzva kémleli az eget, 200 ember előtt tevepatát villantva. Hú, bazdmeg, te is inkább menjél haza, sok neked még ez a világ.. Ezután én meguntam ezt, aztán elmentem vissza a Citycenterbe. A Királygassén sétáltam, mikor egyszer egy jackson egy T4-es tranposter balegyes ablakán ugrott egy csukafejest, utána meg ordított, mint a sakál. Csak remélni mertem, hogy torokra vette a váltókart, kár, hogy nem volt ott Pierre Woodman, tuti lett volna neki egy jó szerep a Monster Boythorat 7-ben.
![]() |
A G-O tétel egyik felírása |
Onnan hazafele kedvenc kajálónkba, az Iszambul büfé/étkezde/gájrosz/késdobáló -ba tértem be. Itt Dávud a főgyorsos, mellette volt Mónika (aki egy khurva, mint kiderült), a pidzát meg Juditt süti. Judittban már régesrég átfordult a milliós óra, még a Gubacsi úti mércéve mérve is, de ő a hely Margaret Thatcher-je, "tűle tart Móuni", ahogy hallottam.. 200 forint egy szelet a világ legvastagabb szélű pidzájából, de akinek adja a Balázs/mónika/gyanúárnyékában meg ezek az új panelrealití fosok, az kurvajól jár vele.
Hazafele a megállóban 2 pina szopórobotra itta már magát, ott hajtottak két faszt, akik elég levágósan idegenkedtek a böfögő, vihogó droidoktól. Erre jön két túrósfaszú kancigány egy osztrák import b6-os passattal, majd dudálnak. "héloú, merre mentek dicsak?" "mester utca, hihihhihi"... "okés, na űjjetek be, hehehe". Istenem, két dolgot nem gyógyít a tudomány: a rákot meg a krónikus balfaszságot.
---
Sokatokkal beszéltem, nagyon olaszok vagytok, hogy olvassátok, várjátok a bejegyzéseket. Az baj, hogy nem mindig van ennyi gyökér, vagy éppen én is tolítom neki a feelinget, aztán nem figyelek ilyenekre. Ha uncsi a sztori, meg basztok elolvasni. Itt a jóidő, veressétek a párdéjt, sportoljatok sokat, mert nyáron lehet a legjobban fújatni a strandon meg a hajógyárin, hehe.