Időm az nem sok, de olyan témát ragadnék meg, ami ebben az időszakban eléggé aktuális.
Biztos sokatok találkozott ilyen-olyan szórólapokkal, hogy Bécs, Adventi vásár olcsón, fúdejó meg minden "kúbászsörtidegeci", forraltbor, bögre meg a faszomtudja milyen tag-ekkel, hirdetésekkel.
Erről az egészről annyit kell tudni, hogy a bécsi Rathausplatz-ot ilyenkor ellepik a bódék, és mindenféle csudajó dolgot vehetünk mindenkinek, akiről azt gondoljuk, hogy nagyon könig arc volt velünk az év során.
Így néz ki kábé a vásár
Úgy döntöttünk mi is, hogy mivel vége a zéhás időknek, meg van egy kis lehetőség kikapcsolódni, menjünk hát el. Buszos editiont választottunk, 4,5 matykó a menetjegy, amit előre fizettünk ki. Az utazás viszonylag jól telt, kurvabika MAN Lion's Coach busszal mentünk, amivel már van némi utazási tapasztalatom, nagy lábtér, kicsit szar a fejtámasztása, de megy mint a speedezett gepárd, tökimindegy, mennyien ülnek rajta. Nem is ez a dolog lényege, elégedett voltam a szolgáltatással.
Ami lekúrta a kismegszakítót, az maga ez az egész vásári miliő. Még meg is lepődtem, hogy Modor Tibi nem írt erről a Modorosblogon..
Először is körbenéztünk, hogy mi merre, meg ilyesmi. Nem is volt ezzel semmi gond, de amiket közben láttam, az úgy kifagyasztott, mint Vágási Feri gépét a Crysis.
Az az ominózus fagyás
A vásár része egy kalap szar, de tényleg, a nagyobbik cilinder fajtából. Akinek ismerősek azok a bódék, amik az Allee mögött vannak, na, olyanból van kb 2x annyi, meg gyakorlatilag ctrl-v Vörösmarty tér. De tényleg, a leggagyibb faszságok, illatgyertya, játékmackó, ilyesmi teljesen hasznontalan baromságok.. Aztán amitől majd fröcsög a kula: Glühwein, Apfelpunsch, Orangenpunsch blabla italok. Ezen még meg sem lepődtem, de amikor meglestem a bigliettot, hogy hány európai della az ára, akkor volt lesés..Nagyjából 2-szeres áron van minden, de a termékek felét otthon az "eurós" boltban tényleg kb. a 3-adáért megveszem..A glühwein meg a többi piát 2-3 euróért lehetett tölteni, 2,5 dl-es bögrében..2 forrócsokit kértem (ígértem egy bögrét tesómnak), fizettem 11 eurót a bögrével együtt..Az átszámolva, főleg erre a nevetséges magyar forintra 3300 Ft.. Na, jó, itt volt az, hogy "akkor leszophat mindenki, hol van az az etiles üveg..:@"
Aztán inkább nézelődtünk a Mariahilfer straßén...
Az egyik dolog, az ez volt ami felkúrt, a másik, az az, hogy ennyi magyar embert rászednek erre a faszságra, hogy Adventi vásár. Rengeteg buszt láttunk a határon, és tényleg, mintha Magyarországon lettem volna..Egy nagyon gagyi, cigánybúcsús bazár az egész, nevetséges árakkal..Gyakorlatilag az emberek több, mint fele magyar volt, mert még az osztrákok se ennyire hülyék, hogy itt bármit is megvegyenek..A 300 Ft-os euró mellett a Mariahilferen tömött szatyorral bandázó honfitársainkról nem is beszélek...Vicckategória.
Most már nem lopnak a magyarok, hanem vesznek...hülyeséget..
Akinek megfordult a fejében, hogy elmenjen, annak üzenem, hogy kurvára NE tegye. Azt a pénzt tegye félre, vegyen belőle eggyel nagyobb plazmatévét, vagy 3 méteres karácsonyfát, de ide - ezért - ne jöjjön. Inkább egy tavaszi napon üljön fel a rélyldzsetre, vagy az orédnzsvélyszre, aztán nézzen körbe a városban, jó melegben.
Legközelebb fasza kocsik lesznek, vissza a '90-es évekbe, egykori germán, olasz, brit menők, fújatós cirkálók, természetesen low-cost, ahogy kell.
Hey, hey, yonapot, ismét jelentkezem, és megint a motoroshoz és az autóshoz hasonlóan egy ilyen low-cost bejegyzés következik. Mivel a nyárnak pár héten belül vége kurvára vége, fogynak a szabadságok meg a jóidő is, ezért arra gondoltam, készítek egy kis ajánlót - már aki elolvassa. Ha még van 1-2 szabadnap meg 20-án se csaptuk ki magunkat úgy, hogy az összes pénzt elbasztuk nőkre meg italra, akkor talán egy kirándulás, strandolás belefér a jövő nyárba. A lényeg itt is az, hogy minél kevesebb pénzből fasaz élményeket szerezzünk - az élmény szerzése ne a vonyarci diszkós tinipinák harkályozatásából meg tömeges csivaszozásban teljesüljön ki. Három részre bontom majd, ahogy lesz rá mód, úgy jelennek meg a bejegyzések.
1. Trieste, Olaszország Kicsit érdekes ez a Kelet-Olaszország, hiszen ez a trieszti rész nem mindig volt a macskaevőké, ugyanis sokáig az Osztrák-Magyar Monarchia egyik kikötővárosa volt. 1954-ben csatolták a csizmához vissza, ezen történelmi okokból kifolyólag rengeteg kulturális jegyet hordoz magában. Maga a város egy kisebb öbölben fekszik, meredek sziklafalak övezik a tengert - aki homokos tengeren akarja a golyszikat úsztatni, annak még autóznia kell kicsit tovább Grado, illetve hogyha van pénz, akkor a E70-es pályán Jesolo, Lignano Velence trióig küldeni. Miután kigondoltuk, hogy nem élünk a cigánykölcsön intézményével, kiválasztottuk Triesztet, mint úticélt. Előzetesen kikombóztam, hogy az összköltség cca. 12-13 mátyásból jöjjön ki, összeállítottam egy viszonylagos tervezetet - 2 nap, strand, városnézés, pihenés. Amikor váltottam az eurót az utazási irodában, rögtön ki is kacagott a mádám, a 44 európai kess átnyújtása után megkérdezte, hová a makkomba utazok. Mondom neki, "há' olaszba' gecce", válasz: "ebbő??" .."Ja, ebbő".
Trieszt a mapson
A túra végülis egy hajnali 3 órás indulással kezdődött, mind a négyen bevágódtunk a szuzukiba, aztán Izmos GPS-ével odanavigáltunk a határhoz. Ha nem én vezettem volna, hanem hátul románulok, rögtön kikúrtam volna a dzsípíesszet a kocsiból, mert az út olyan Zalaszentbakta vagy mi a bré falutól a határig, mintha a szerb-koszovói határon csapattuk volna a Politia elől a kukoricába'. Arra figyelni kell, hogy a szlovéneknél már rögtön felvisz minket a pályára, matricát kell vásárolni. Ez valami mocskos drága, 15 euro a 6 napos asszem, de az út jobb mint az osztrák, valamint az olasznak az a része ingyenes, amíg Triesztig érünk. Kisebb - nagyobb pihenőkkel, megállókkal letoltuk a kb. 420 km-es utat, majd megkerestük az előzetesen kiszemelt kempinget. Nem volt túl egyszerű megtalálni, de hát csak odaértünk. Egy Torrente kinézetű faszingeré volt az ojjektum, csincsin, köszönte udvariasan Luciano, majd megmutatta hová kéne cuccolni a sátrat meg a szuzukit. A környező sátrak vasa frankón belement a földbe, a mi területünkön a legbikább Caterpillar markoló sem tudott volna 10 centit se kivenni a talajból, biztos Mussolini bunkere volt a föld alatt.. Torrente elvitte az iratokat, reggelni minket a rendszerbe, meg a fás linkeket küldeni a hávereknek, hogy majd mehetünk táncolni euroért valami tengerparti diszkóba. Miután a "sátorállítás" megvolt, ideje volt már fürdeni. Megkérdeztük Lucianót, hogy merre van a legfaszányosabb strand, végül is a nyelvi nehézségek leküzdése után inkább felírta egy cetlire, hogy menjünk a Sistiana nevű városka strandjára, kb 20 km-re volt a kempingtől. Elindulunk végre, baromi szép kilátás, de mégiscsak messze van ez a Sistiana, tuti van közelebb is. Az út mellett gecisok kocsi, itt valami biztos van. Megállunk, nézünk, mint a parasztgyerek a Hajógyárin, hol van itt a lejárat..Jön egy csávó, mondja, little climbing, aztán fasza lesz, jóság meg minden. Elindult lefele valami Ság hegy effektes baromi meredek sziklafalon..Két bébi érkezik, verigud strand ez, csak le kell ide menni..Mondom nebasszá', ittvagyunk a tengeren, aztán ilyen a strand??? Elindulunk le, kb. 2x majdnem meghaltam,de hát csak leértünk a féltégla nagyságú kövekkel tarkított tengerpartra..Navégre, gondoltam magamban, jó lesz ez, apa..Nézek jobbra-balra, óóóóóóóóóóóó a kurva eget, mindenki szálf@asz, szálpin@..Ezért voltak ezek ilyen lelkesek..Mit sem törődve a löttyettfaszú, közben néha ránk sandító mocskos buzogány öreg köcsögökkel, szépen elstrandoztunk, napoztunk, végül is nem volt ezzel semmi gond. Időközben meghalt a fekete SMOG papucsom is - még jó, hogy Viki papucsa nekem is méret, így megúsztam, hogy Regős Bendegúzként mezítláb csapassam a 62 fokos aszfalton.
Nagyjából itt strandoltunk a nudisokkal..:D
Este mentünk a "lidlibe" venni kaját, aztán ettünk egy pidzát a közeli falatozóban. Árat tekintve nem egy Spáros Bisztró pizza, de legalább finom. Vigyázni kell, hogy lehetőleg egybe fizetődjön a téma, mert minden egyes fizetésnél 1 euró szervírozási díjat is beütnek. Másnap reggel összepakoltunk, kifizettük a Torrentének a szállás díját (amivel amúgy maximálisan meg voltam elégedve), aztán mentünk be Triesztbe nézelődni. Arról, hogy kell-e fizetni a parkolásért, vagy sem, elképzelésem sincs, nyilván nem is fizettem. Nagyon tuti kis város, rengeteg szép helyen jártunk. A fő effektek a tengerparthoz közeli részen vannak, itt található a Piazza dell'Unita d'Italia, bazinagy tér,a hol több szép épület is található: - Palazzo Del Governo, Stratti Palazzo, Városháza stb.. Szép kilátás van innét a tengerre is. Innét nem messze van a velencei effektet idéző Canal Grande, meg egy szép sétálóutca is van. A Via Giulia úton van egy nagy park, hogyha esetleg szusszanni akarunk. Biztos jó lehet a Miramare kastély is, dehát én ezt nemigen találtam meg..A helyi teszkó meglátogatása után mentünk strandra, most a Triesztből Monfalcone fele vezető Viale Miramare úton álltunk le, egy végre heteró, normális kiépített strandon. Miután itt is csokkerre égtünk, egy monfalconei pidza bedobása után hazafele vettünk az irányt, aztán kis eltévedés után hazaértünk. Összegezve baromi jó volt, az előzetes számítás nagyjából fedezte is a kalandot, szerintem kyrajabb, mint kannásbort vedelni valami szar balatoni nyaralóba szakadó esőben..
Olasz egység tér
Canal Grande
Egy kis tájékoztató: Üzemanyag: 60L cca. 25 mátyás Matrica: cca. 4200 Biztosítás: 600 Szállás: 5euró/fő 3 euró a kocsi, meg 3 a sátor is naponta + 1 euró valamiféle adó Kaják: kb mint idehaza, nem érdemes vinni a húsosládát meg a minkuktát
Aki bírja a trógerolást, annak nagyjából egy tizesből bőven megáll, akinek kicsit több a pénze, az tankoljon, aztán menjen Jesolóig. Bikább a homokos tengerpart, szerintem. Itt van egy kis olvasnivaló még.
Még egy kis szelindijon
Remélem adta a sztori, idekúrok egy kis szavazót megint, meg lálykolót. Tessék tippűni:
Többetek panaszkodott, hogy folyik a szeme a karbon fályber effektektől. Na most én is rájöttem, hogy sokat olvasván az oldalt, egy idő után nem laaatok, ezért új külsőt kapott az oldal. Mivel a blogszpot annyira jófej, hogy a blog 1800*1600 képpontnál nagyobb fotó alkalmazásánál rádzsa, viszont 300 kB a max. fájlméret...Ez olyan, minta 4.2-es kokeroaudival akarnánk 2 liter E85-tel járni..lehetetlen. Ezért, gondolván a megújuló energiaforrásokra, kikúrtam egy fasaz szélkereket. Az osztrákok szarásig vannak ezekkel, de nálunk az állandó szél ellenére fatüzelésű hőerőművünk van, Ajkán.
Az előző motoros posztban nem működik a lájkoló meg a szavazó szkript, "hogy miért, azt ne kérdezzétek, b+.."
Ha gondoljátok írjátok be a kommentbe.
Nemsokára jelentkezem.
Na ÁCS.
Kicsit eltűntem, mint a paliklaci a Gyuszi mellől, dehát volt dolog kilóra, ötlet sehol, haknikkal meg nem akartam higítani a blog "színvonalát", ezért inkább nem írtam semmit. Ellenben ismét visszanyúlok az egyik kedvenc szeánszomhoz, a "mit vegyünk gombokért" témához.
Én mindig nagyra értékeltem a haladást, hiszen a régi dolgokat is ki kellett valakinek találnia, ami akkor novicsentó dolog volt (bázze, TDI, miafasz). Ezért általában elolvasom Big Márton linkjeit, hogy milyen pujaro shavo az új villanyos A6, meg a 3 litert fogyasztó dízel hibrid 911-es mekkora fáraó. Aki egy kicsit is emocionális viszonyban van a járművekkel, az érzi, hogy ezek kurvajó technikai cuccok, de lelketlen PE - fém kombók. Ebben a Porschéban vajon benne van még az öreg Ferdinand szelleme? Benne a lóf@szt..
Ha csupán száraz tények szerint választanék autót, biztos megvenném a dízelhibridet, mert azzal óvom a környezetet meg a pénztárcám is. Nade, mivel az átlag csodaprolinak nincs ilyenre pénze, meg 250 a svejczi frank, nemigen van mód óvni a natúrát. Ezért aztán marad a 600.000-t futott fasza olajkályhák, meg a szarráforgatott, benzin - olajat 1:1-ben fogyasztó benyások kínálata.
Mivel volt már autós rész (ez a bevezető is oda illett volna), ezért most kicsit a vanpééénz kategória jön, nézzünk néhány motort, mert ugyebár a kétkerék az ebben a ganaj országban baromi nagy lukszuscikk.... Kicsit szűkíteni kellett a kört, hiszen van rengetegféle motor. Krossz abszolút nem érdekel, a bilisisakos csopper detto; mindennapi használatra, kis baromkodásra, kirándulásra való gépeket választottam. Hogy ne kapjam az F-et, hogy " kéthengerbuzi, vibrátoros, benzintemető majom" ezért 3 féle hengerszámú motorból fogok nézni. Mivelhogy a tellvilmos meg a stüszi vadász igencsak felkefélte a CHF-HUF eredményt, meg "mindenkiadjaodaapénztamitmielbasztunk" fasza államadósság csökkentő program is fenyeget, a felső határt 600 mátyásban húztam meg.
1. Suzuki DRZ-E 400
Fúhát, 1 hengeresből nehéz választani, hiszen ezek általában kis hengerűrtartalmú motorok, nem igazán túrázásra valók, max. 50 -100 km-re, meg elég hamar unalmassá válhatnak (igen, tudom, a bevásárlókosaras babettán is meg lehet halni). Az egyhengeresek versenyzője a DR-Z, egy supermoto. Azért gondoltam erre, mert ezzel bőven lehet állatkodni, valamint azért tempós haladásra is képes. Előnye, hogy jó keskeny, könnyű, jól lehet vele kanyarogni, meg a baromszuzukis tükrét sem fogjuk talán lecsapni a pirosnál. A dizályn elég fapad, végülis mintha egy padra tettek volna 2 kereket kb. Az első lámpa sem egy Pininfarina - Giugiaro meeting eredménye, ezzel együtt mégis egy pofás járgány. Ha dobunk rá egy sportdobot, még a szomszéd faluban is fogják tudni, hogy vanpééénz benzinre. Motorikusan bika, 50 ló, a népítéletek alapján írom az alacsony szervízigényt.
Brutál
Kicsit bamba az egytárcsa - egycső kombó
További lehetőségek az egyhengeresek közt: gyakorlatilag a szoci motorok 90%-a (MZ, Jawa, Pannónia, izmosoknak IZS), a pidzafutár gépek(Yamaha YBR 125, Honda CBF 125), LC4 blokkos KTM-ek, régi 2T sportmotorok.
2. Aprilia SL 1000 Falco
2 hengeresek közt általában kétféle elrendezésű blokkok vannak: a sorkettes és a V2-es (L2)-es. Mivel most a zsebünkből is folyik ki a valuta, válasszunk egy ezres V2-est. Az öreg RSV uncsitesójából egy korosabb darabot már kapunk ennyiért. A blokk ugyanaz, mint a Millében, kicsit túrásra hangolva, így is 114 lovat kapunk, ami kb. a japán túraezresek teljesítményének felel meg. A 60°-os hengerszög miatt viszont nem a tipikus japán hang köszön vissza, hanem egy kicsit másabb, magasabb tónusú dörgés. A motort elöl-hátul Brembo tárcsák lassítják, azért az már jelent valamit, ha az új GSX-R-en is Brembo van... Külsőre semmi, de semmi extra, egyedül a 2 párhuzamos alumíniumidom lehet különleges , az új MZ-ken van hasonló. Mutatósak a felnik, valamint a 2 dob is eléggé feldobja a kicsit uncsi küllemet. A műszerfalat Krino spanifere szerint "egy Regattábúl baszták bele", két digitális téglalap közé tettek egy Veglia Borletti négyzet alapú mutatót...Lehet benne valami. Előnye, hogy túrás kialakítása miatt kényelmes, jól málházható valamint nem minden motoros pihenőben van belőle 50. Hátránya: "öreg is, olasz is, szar is".
Azért csak beleküldtek 63 ezret..
Borzalom
A kéthengeres kategória további jelöltjei: egy rakás Suzuki GS500, egy halom csővázas SV 650, Kawasaki Er-5, Hyosung GT-k (igaz, hogy koreai, de megfontolandó választás lehet), Ducati SS, 600-as Monster ,néhány csopper, érdekességként egy Moto Guzzi is kapható ennyiért. Taps.
3. Triumph Daytona 955i
Ennyiért sajnos nem lehet Barkaszhangú angol lordot venni, ezért ezt a helyet kihagyom. Egy db van mindössze, egy papír nélküli 955. Aki látta a Vas című 1000 Oscaros filmet, annak ismerős lehet, mert a Ice Cube-nak volt ilyen. Sajnos szétvitte a vonat..
A videó minőség mutatja a film minőségét is..
4. Kawasaki ZX-6R
Fúú, soha nem gondoltam volna, hogy salátát fogok ajánlani bárkinek is.. A 4 hengertől amúgy is ver a víz, főleg a hatkilósétól. 1000-est nem akartam ajánlani, azért nem kell meghalni rögtön. A régi SRAD Suzukiktól meg egyszerűen hánynom kell (majd Arniét szépen kivesézem). A naked kategória is megfontolandó (Hornet, Bandit, Fazer trio), de azok meg nem tetszenek annyira. Ez a Kawasaki talán még valahogy kinéz, még a duplacsöves 10-es, meg a ZZR-ek és a Z-k vállalhatók. Kicsit buta a lámpa, de a korabeli Yamahák meg Suzukik közt egy remekmű. Mindkét ülés jó nagy rajta, mi is, utasunk is kényelmesen elfér. Ha kell csomag, doboz, az is. A jó öreg Mikuni karbis aggregát 110 lóerőt biztosít, bőven elég kirándulni. Meg hát lehet bele csapatni a fasza E85-öt. Ennyiért több ilyen is található, lehet választani. Hasonló kinézetű a ZX-9R is, viszont ott már van Dzsedi, úgyhogy azzal óvatosan.
Mivel lehullt a lepel a 10 legpujáróbb sportkocsiról, úgy terveztem, hogy a sok komoly technikai tudomány után vissza kell irányítani a balotelli's-t az entertainment facility felé, hiszen ez volt az egész balfaszkodás alapötlete. Ott eléggé meg volt kötve az ember keze, hogy mit lehet írni, meg sok utánaolvasással is járt, nehogy kammer tematika kerüljön a tudomásotokra. Így aztán az kicsit olyan volt, mint a fizikaóra, mikor már valaki lekűtte az etilt, aztán nem lehet bemutatni hőtágulást, csak egyenlet van a táblán.
Arra gondoltam így hirtelen, hogy az egyik legnépszerűbb posztot a 'blog'on, a Goin' out-ot kicsit frissíteni kell, mert azóta volt egy-két cselendzs, meg sajnos épp az, hogy nem volt. A szar hírrel kezdem: A West Balkánban történt tragédia óta mindenki által tapasztalható változás állt be a budapesti szorakozóhelyeken. Egyrészt a szigorúbban ellenőrzött beléptetések miatt kurvanagy sor van mindenhol, másrészt pedig a helyeknek az ellenőrzések miatt figyelni kell a jelen lévők létszámára, ami miatt nem engednek be, meg még biztos van más olyan követelmény is, amire eddig nem figyeltek eléggé, de a mezzei párézó számára ezek nem kézzelfoghatóak. Aki volt már Palibácsin, az tudja, hogy rengetegen voltak még a zh időszakban is. Ez azzal járt, hogy az utcán sok fight akadt a helyi nyuggerek és a szervezők közt. Szerintem ez elég jól meg lett oldva, akárhányszor mentem arra, nem volt olyan nagy óberkedés, mint pl. a Kármán előtt csütörtökönként. A WB system arra ösztönözte a szervezőket, hogy limitálják a belépő jegenyék számát (ami szerintem sem volt annyira rossz ötlet, még cipőt nem sajnáltam úgy, mint a Palibácsi után). Ez egy-két izomtibinél lenyomta a megszakítót, aztán elkezdték játszani a S-es Ranbot, meg Szintiboyt (namajdénmost megmutatom világnak..). Ez pedig azt eredményezte, hogy kizárolag VPK-s hallgatók, illetve vendéglistán szereplő emberek nyomhatják a lezsbeálleccápát. Ez nagyon fájdalmas, jó volt fasaz időben átpapucsolni, aztán bandázni egyet. Viszlát Palipapesz.
Klasszik Pali
Novicsentó, a Schönherz kollégiumban található Mad World nevű móka. BiG-gel úgy döntöttünk, hogy az első bulit nem vállaljuk be, hátha nagy lesz az Amper meg a Counter Strike szag. Mivel Takács meg a háverok azt mondták, hogy szultán volt a buli, tettünk egy próbát. Némi bor meg Izmos's best choice Kőbányai után megvolt az a szint, hogy ne kúrjon fel a sok idióta, kábé 11 fele odamentünk. Nagyjából 2-300 ember várta a megváltást a lépcsőn, akiket 2 62-es inget hordó kopasz atomtudós próbált kordában tartani. Többé-kevésbé sikerült is nekik ez a mutatvány, de azért annyira nem pörgött benn a jegyesnél a valuta, hogy a péló ne fagyott volna hozzá a korláthoz. Miután lekéstük az akciot, 800 pezeta plusz száz jakódij ellenében betértünk a mulatóba. Meglepetés volt nagyon, tiszta olasz minden, igényes beltér, bár a Matula effekt megvolt itt is, hogy térdig álltunk a ganajban már 4-kor. Fenn az emeleten szerintem kicsit túlvállallós fehér bőrfotelek, viszonylag nagy hely, ja, meg nemdohányzó. (!!) Az italárakat nagyon bazárinak találtam, egy RedBull-t vettem, 400 gomb volt, nemsok. Emelett a pult is párnázott, figyeltek mindenre. A zene az a szokásos( dávid geta, inna, meg az a másik román csávó, nem ugrik be a neve), ezek a BME-s dzsekszonok tolták a zenét, volt, amit kb 3x is hallottam, pedig nem is figyeltem rá annyira. Egész sok csaj volt, inkább kilóra, mint színvonalra, de egész vállalható volt. Ha valaki botrányosan 0-n volt, a szekus kimoderálta a gecibe - mindenhol így kéne. Nem utolsósorban, sok-sok ismerős volt, nekem tetszett. Entry+Jako 400-ér reális lenne, ütné a Palibácsit ár/értékben.
El nem hiszem, hogy nem unják már ezt a majmot..u-u-u-u-u-uuu
Másik csapatás az az Ötkertben volt, meg sem írnám, hogyha átlag lett volna. Miután el akartunk menni a 4Bro-ba Hondásékkal valami GTK-s kalandra, Figo tájékoztatott, hogy kb. 80000-ren vannak még, akik be akarnak jutni. Mivel a MOM park éjszakai BKV-zás szempontjából a halál fasza halmazba tartozik, elmentünk a Morizons 3-ba. Hát ez a szar a köbön volt, minden téren, még Stohl Buci is jobban érezte magát a 2 év 4 hónap hallatán, mint én ott magamat.
Szoval innen Marchee-val eltoltuk a bringát, aztán gondoltuk, belesünk az Ötkertbe, bár úgysem lesz semmi. Még az ajtón is a zárva felirat volt kitéve, szarni bele, bementünk. Hát itt kurvára rámjött a kacagás, hiszen úgy tűnt, hogy itt mindenki indián, vagy hippi, vagy én nemtudom, de talán egy farsangi attack-re ugrottunk be. :D Voltak kb 30-an, de mindenki annyira érdekes volt, ennyi furcsa embert már rég láttam. A zenét egy Márk nevű bobi tolította neki, volt vagy 300 CD-je, de olyanok, amiket zsákszámra lehet cellben a lomispiacon 500 ft-okért venni. Meg maga az egész olyannak hatott, mintha egy házibuli lett volna, nekem nagyon tetszett. Jobb is volt talán, mint mikor olyan sokan vannak, már a hangulat szempontjából.
Csapassad gecoo
Itt a végén meg 1-2 fasza gömbözésre hívom fel a figyelmeteket: Hyperspace 2011. 16.04.2011 Hungexpo Budapest
Idén 15 alkalommal kerül megrendezésre Magyarország szerintem egyik legjobb techno bulija, a Hyper. Az évforduló alkalmából a szervezők egész jó névsort kerítettek, bár egyikőjüket sem tudom, hogy manapság miben mozognak, hiszen amióta ezt a techno vonalat Richie Hawtin meg Sven Väth elvitte ebbe a fos minimal irányzatba, nem követem annyira ezt a stílust. Az öreg Dave, meg Chris tuti odabasznak majd, szerintem kihagyom én, de ti csapassátok, hátha jó lesz.
Chris Liebing 2011-ben...
info Cosmic Gate & Emma Hewitt 29.04.2011 UP! Budapest
A Sound Of Cream-es srácok szerveztek egy egész olasz kis csapatást a szakdoga leadás elé: akinek volt gyerekszobája, az tuti vágja a Cosmic Gate-t, nagy öregjei ennek a témának, mint a lassan minden bejegyzés celebje, RudiBoy Junior. Régi track-ek is jók, az újak is, elrontani nem lehet, szinte biztos, hogy megyünk, körvonalazódik a társaság, remélem jó lesz.
Jeje, Future Sound of Egypt lesz végre itt is, erről még nem találtam sokat, Faith in Trance keretében kerül megrendezésre. Szerintem a tavalyi Márkus Schulz bulihoz hasonlatos lesz ez is, mivel 2 két egyiptomi srác nem igazán számít divatnak idehaza. De majd meglátjuk, szerintem meglesem őket, szeretem a Big meg Samu által csak mulatós trance-nek hívott trekkeket.
Piramis trance
Következő bejegyés az Éden hotel lesz, ki kell elemezni ezeket az embereket, csak most megy a nagy cserebere az emberek közt, majd aztán lesz ez ide leírva.
Na, következzék a második ötös. Marcheeee már tegnap itt promózta nekem, hogy ő már kész van a saját memoárjával, úgyhogy nekem is kurvára kell, hogy dolgozzak rajta. Lényegében elkúrtam úgymond a sorrendet, mert ebben az 5-ösben lesz olyan, amit igazából nem is ide gondoltam, de már nem lesz csereberélés. Na, hát akkor lecgo.
5. Subaru Impreza WRX
Na, ő lenne rögtön a kivétel, annyira illik ebbe a sorba, mint a cigánygyerek a bölcsészkari diplomaosztóra. Következésképpen mégis csak kell valamivel indokoljam az ittlétét, az pedig nem más, mint a hangja. Az Imprezát 1992-ben mutatták be a japánok, a WRX modellt konkrétan novemberben, aminek célja az akkor már öregecske Legacy leváltása volt a Rally-ban. A kocsival kicsit átbaszok mindenkit, mert egészen 2001-ig gyártották ezzel a kinézettel az Imprezát, ami ugye ellenkezik a kiírással. Ha már itt tartunk, külsőre annyira faék egyszerű autó, hogy az már majdnem fáj. A recept: Végy egy 80-as évekbeli tipikus japán szedánt, 1-2 nagyobb ívű lekerekítést, meg egy vasalódeszkát, tedd fel a csomagtartóra. Közben a munka java részét Songoku és Takuma végzi, akik összedobnak egy mutatós felnit, meg kitalálják a klasszikus kék karosszéria-arany felni kombót, aztán megis van a kocsi. Inkább itt lennének kicsit aberráltabbak, mint amúgy az életben.
És most jöjjön a lényeg, a motor. Ez a blokk nálam az Isten, az Ördög, Jézus ereje, meg Szűzmária hatalma. A blokk 2.0 turbo boxer 4 hengeres, először 240 lovas, később 280 lovassá váló állat, emellett, hogy a Sághegyre is felmenjen 4-esben, 309 Nm nyomaték izmozta a gépet. Ezt csak szedán változatba építették be, a családi kombiba csak 220 loerő került. (:D) A boxer elrendezés előnye, hogy kisebb a vibráció, meg az autó súlypontja alacsonyabbra tehető, mint a soros vagy a V-blokkos autoknál. Persze, nem utolsósorban, így nagy betűvel MADNESS hangja van.
Kék máz, aranykerék- ultimate solution
Turbo, AWD, Boxer
4. Ferrari 288 GTO
Érdekes a Ferrari szerepe a listában. Valahogy úgy vagyok vele, mint amikor Károly Gusztáv svéd király átadja a Nobel-díjakat: van olyan téma, amit abszolút nem csipolyáz, meg egyáltalán nem is lát benne semmi érdekeset, mégis el kell ismernie az okosság atyját. Engem egyáltalán nem hoz lázba sem az ágaskodó ló, sem Schumacher, mégis nagyon ott van a szeren a Ferrari, mint DJ RudiBoy Junior a sárvári Luxor Clubban. Gyakorlatilag bármelyik modellt betehetném ide, Magnum píáj gépétől egészen valamelyik pár darabos különlegességig, egy teljesen random, viszonylag jol kinéző Farrerit választottam.
Az öreg Selleck gépének alapjára épulő 288-as formáját 1977-ben rajzolta meg a Pininfarina dizálynstúdió, A motor is rokona Mangó 308-asának, ez a blokk lett egy kicsit kisebb, meg twin-turbos, hogy lehessen csapatni a ralliban a géppel. A motort végülis elég jól megnapózták, a V8-ast, ami 400 loerővel és 496 Nm-rel kapartatta a flasztert. Az, hogy ilyen adatok és karosszéria mellett mennyire haladgat, nem kell túlságosan ecsetelni szerintem senkinek, egyszóval kurvára megy, 15 másodperc alatt 200-on vagyunk, de ha még nem érezzük a halálfélelmet, akkor üljünk át egy Wartburgba, vagy nyomjuk még egy kicsit. Ha nem vesszük le a papucsot a gázról, akkor 304 km/h-s végsebességnél villoghatjuk le a győri RS Audit, ami sebességet először értek el sorozatgyártású autóval. Odabasz, de nem hat meg. Elnézést.
Szájtszíing
Audis srác hovatűnt?
3. Mercedes-Benz W126 500 SEC
Sportkocsi? Nem. Luxuskocsi? Nem. Egyiksem, valahol a kettő közt áll a 126-os coupé. Miért van ebben a listában? Csak. Az autók Jason Statham-je: nem kérdez semmit, teszi a dolgát, hogyha valami útban van, szétszedi, kibelezi, megfagyasztja és kiteszi egy kibaszott kertitörpének. Semmi érzelem, mint a kockás hasú, szálkás taljánoknál, akik kigombolt ingben, rózsafüzérrel, melírozott hajjal probálnak udvarolni. Ő csak jön, nem szól egy szót sem, odamegy a hölgyhöz az olaszok gyűrűjébe, "Avete qualcheproblema?", válasz nem érkezik...olaszok a sarokban vérző orral nyivákolnak, nő pedig elment Jürgennel.
Miért? A stílusa az, hogy nincs stílusa.
A Merga a SLC, Bobi Júing SL-jének coupé változatának utódjaként mutatta be a SEC-et, ami Dzsoki Júing 126-os limuzinjának a 3 ajtós verziója. Marchheee hiába tartja bambának a 80-as éveket, ez a Merci még mindig büntet, mint egy régi Swift a Nissan szalonban. 1981-ben, a Nemzetközi Autókiállításon leplezték le ezt a változatot, amely főként a hűtőmaszkban különbözött a limuzintól, hiszen nem a klasszik mercirácsot kapta, hanem egy, a konkrét orrészbe integrált grillet, ami tartalmazta az újabban a C-klasszén is előkerülő, rácsba épített 3 ágú csillagot. Ettől, meg az egyszerűnek ható, kockalámpáktól mégis agresszív orrot faragtak neki Stuttgartban. A hátso része az megegyezik a sima szedánéval, viszont csak 2 ajtós, és nincs B oszlop sem. Viszont belül van minden 3 betűs rövidítés, ami akkor csak elképzelhető volt (ABS, ASR, SRS), bőrülés. klíma, fabetét. A blokk KE-Jetronic-os V8-as, 5 literes, 245 lóerős volt kezdetekben, ami 7.6 s alatt libbentette 100-ra a 1600 kilos, majd' 5 méteres vastraktort. Mint a veterán Mercik nagyrésze, ez is sokszor jut avatatlan kezekbe: romeszok húznak vele vasat, fekarepperek airride-oznak vele 2pac-re, 300 SD olajkályhára cserélik a V8-as zenegépet. Vissza lehet takarodni a banánfára.
Így kell kinézni-e
Kérdésvan?
2. BMW M1
Tudtam, hogy ez a hely marad meg. A Merci nem lett volna elég az ezüsthöz, a Porschét meg nem lehetett megverni. Azt sem gondoltam volna, hogy pont egy BMW lesz az. Ez a M1 nem is titkolom, (nap)BiG(nap) előző bejegyzése miatt került ide. Ő már leírta a lényeget, megtaláljátok itt. Én nem akarom részletezni, beszúrok inkább néhány videót.
Nemsör, nemfoci
Fém fémen
1. Porsche 911 Turbo (930)
Most mindenki kattintson ide, mert az eredményhirdetés végére érkezünk. Aki egyszer is látta a Porsche tolvajokat az akkor még kevésbé narkósfasz Csári Sínnel, az tudja, hogy mi a vektor. Klasszikus Porsche forma, semmi buziskodás, egyszerűen brutálisan néz ki a neunelfer-neundreißig. Nem is tudom, meg nem is kell ragozni, a legjobb Porsche ez. Az újak nekem már kicsit műanyagnak hatnak, az egész Polimertechnika Tanszék benne bűzlik a GT4-ben meg a haverjaiban.
A feladatkiírás: Kiütni az olaszokat a csizmából! Megoldási terv: Használja a meglévő alapot, turbot bele. Eszközöket a BME G és MT épületében talál. Az alapot az öreg Ferdinand skiccelgette meg 1959-ben, kész, bemutatásra érdemes darab viszont csak 1963-ban lett leleplezve, nem meglepő a helyszín, Frankfurtban. Porsche azt szerette volna, ha 901-es néven mutatkozik be a gép, de összemartak ezen a holdkoros oroszlánosokkal, úgyhogy Ferdinand gondolt egyet, és 911-re keresztelte a két karikalámpával bámészkodó boxert. Az először 130 loéerős léghűtéses boxert szépen izmosították, majd 1974-ben villant a Turbo. A nem titkoltan versenycélra készült Turbot 930-as kódnéven írta be a Porsche-naploba az öreg. A dizájn annyiban különbözött a többi 911-től, hogy hátul a jobb tapadás érdekében széles gumikat kellett tenni, kicsit meg kellett gányolni a kasznit. A spoiler részt először bálnauszonynak nevezték, a később faceliften pedig teatálcának.. a bálnauszony jobb volt. A spoiler mellett van az intercooler, furamód nem előre vezették. Először a 3.0 boxer 6-ost töltötte a turbó, ami 260 loval hálálta meg az oktánzabot, majd '78-ban elővették a marót, s 3.3-asra bővítették a hengerűrtartalmat. Előbbi motorral 5.2, utóbbival 5 s alatt kerültünk padló papuccsal 0-rol 100-ra. Brutális.
Mégjobb, a FIA szabályainak megfelelően faragni-fúrni kellett a 930-t, sikerült összerámolni valahogy egy RSR Turbot, ami 2.1 literes motorral csapta, és 500+ lovas volt....Be kell szarni, hihetetlen, és még mindig 1974 van. Ha elfordítjuk a kulcsot, halljuk, hogy összevissza csörög-zörög, mint egy 916-os Ducati, ettől tűnt nekem ilyen érdekesnek, mikor nagy munkában dolgozom, és hallom őket száguldozni. Nem lehet megmagyarázni, miért tetszik. Azért mert csak.
Legjobb hangú tálca
Ennyi lett volna a történet, azt hiszem, elég jol sikerült prezentálni a köztem, és Marchee közti ízlésbeli különbséget. Látszik, hogy mindig zsakettban nyomja, az autói is nagyon báliak lettek. Remélem, mindkét lista tetszett nektek. Szerintem nem ez volt az utolsó ilyen blog-connecting.
Na, kurvára történelmi szintű bejegyzés érkezik, hiszen ez lesz az első olyan, ami nemcsak itt, hanem Nagy Bigmarci celeb blogján is olvasható lesz, elvileg. Ennek az apropója pedig nem más, minthogy Márszi TopGear-on felbuzdulva kedvet kapott ahhoz, hogy saját ízlése szerint összegyűjtögesse a legjobb sportkocsikat, ever made.. Küldött nekem egy előzetes listát, amiben én sok hiányzó gépet tapasztaltam, valamint tele volt csizmás, meg albionos kocsival. Mivel szóvá tettem neki ezt, azt mondta, hogy én is írjak egy ilyen 10-es listát. A lista az övétől függetlenül készül majd, biztos lesz benne egyforma, de remélem hogy nem sok. A téma annyiban speciális, hogy 2000 évjáratig bezárólag lehet nevezni, viszont én annyiban szarok a sportautó definíciójára, hogy a halmazba beleveszem a kupékat is.
És most színpadra Big, következzen az ő második 5-öse:
10. Iso Grifo
Ha azt mondom ISO, mindenkinek vagy a menedzsment és vállalatgazdaságtan nevű tárgy, vagy a minőségirányítási rendszer jut eszébe. Bár nem tudom ez minek a rövidítése pontosan, elég gyakran elhangzott már legalább háromféle kiejtésben: izó, iszó, ájeszó. Még a hardcore autórajongók között is kevesen vannak, akiknek ez egy autót jelöl. Nekem inkább ilyenkor egy hatvanas évekből származó olasz sportkocsi jut mindig az eszembe. Az Iso története egészen az Isettáig vezet vissza (amelynek licencét még a BMW is átvette), ami egy mai szemmel egészen bizarr alkotás, távol áll a mai értelemben vett autóktól, mint Sugár Bercitől a radioaktivitás. Aztán a 60-as évek elején Rivolta úr (az alapító) egyik éjjel nehezet evett, nem tudott aludni, és kitalálta, hogy eddig ismeretlen vizekre evez - sportokocsit fog gyártani. Az olaszoknak ugyan volt már Ferrarijuk, Maseratijuk, mégsem tűnt életképtelennek egy ilyen autó piacra dobása. Pláne úgy, hogy sok mindenben még rájuk is licitált. Elég három nevet felsorolni, akik közreműködtek az autó születésénél: Bertone, Bizzarrini, Rivolta. Belepakoltak egy 5400 / 7000(!) köbcentis Chevy motort, amelyben ki kellett cserélni a hajtókarokat és pár kacatot saját gyártmányúra, mivel nem bírták a tartós 6000 körüli fordulatot, és elő is állt a 350 / 406 Le teljesítmény, utóbbi változatban 300 km/h végsebességgel - a hatvanas évek végén! Sajnos 1973-ban az olajválság miatti gazdasági krízis nyomán az új tulajdonos pénzügyi birodalma összeomlott, maga alá temetve az Iso gyárat is, így egy nagyszerű márkával lett szegényebb az autósvilág.
Mai ár: állapottól/kiviteltől függően kb. 8.000.000-60.000.000 Ft
9. Alfa Romeo 33 Stradale
Bár manapság sajnos az Alfa Romeo saját maga inverzének kétszeresre nagyított árnyéka, régen a legnagyobbakkal versenyeztek. A 33 Stradale minden idők legexkluzívabb Alfája (mivel csak 18 példány készült belőle) egy versenyautó (33/2) közúti változata. Karosszériája egyszerűen időtlen szépség (képzeljük el, mintha Bódy Sylvinek, Zimány Lindának és Dundikának közös nagymamája lenne), motorja pedig igazi kuriózum: 2 literes V8-as(!) 230 lóerős egység, ami mai szemmel nem számít különösebben erősnek, de ha hozzávesszük, hogy mindössze 700 kilogramm, mindjárt más dimenzióba helyezi ezt az értéket (mint amikor a iskola WC-ben el akarják verni a stréber gyereket, de kiderül hogy szabadidejében karatéra jár). Az ortodox sportautó építési elveket követi relatíve modern anyagok alkalmazásával: csőváz szerkezet alumínium karosszériaborítással, középmotor, hátsókerékhajtás. A maga idejében Ferrarikkal, Lamborghinikkel versenyzett, napjaink Alfa csúcsmodelljét, a 8C Competizione-t is a 33 Stradale ihlette.
Mai ár: ha nagy ritkán kalapács alá kerül egy példány kb. 200.000.000 Ft
8. De Tomaso Pantera
De Tomaso. Nem hinném, hogy többet mond az Iso-nál, mint autómárka, azonban nem csak ismeretlenségükben hasonlít a két brand. Ugyanazt az elvet követik: túrj elő egy böszme amerikai V8-ast, hegyezd ki, mint Sufni Racsing Team az 1200-es Zsigát, terveztess köré egy gyönyörű olasz karosszériát, és belteret, és áruld elképesztő áron. Ha le akarom egyszerűsíteni a De Tomaso Pantera is így született. Mit is jelent ez a gyakorlatban? A Panterát 1970-től 1994-ig gyártották az olasz mesterek. Mivel a DeTomaso vállalatban a Ford is tulajdonos volt, ezért az összes modellt Ford motorral (na persze nem afféle Ford Ka féle 1.3-as Zetec) szerelték. Az első változatban egy V8-as, 5,8 literes erőforrás dohogott, amely 330 lóerős teljesítményével nagyjából 5,5 másodperc alatt repítette az utasokat 0-100-ra, a GTS csúcssebessége pedig megközelítette a 300 km/órát. A motort hosszában építették be a fülke mögé, és a legendás (Enzo Ferrarit alázni hivatott, és évek után alázó) Ford GT40-esből származó váltót kapcsolták hozzá. Utolsó változataiba (Pantera 200) gyárilag 450 lóerős, ikerturbós motort szereltek, így elérték a 200 mérföld/órás (320 km/óra) álomhatárt. Sajnos ebből a II. szériás Panterából mindösszesen 41 darab készült. A Pantera aranykora a mester, Alejandro De Tomaso 1993-as stroke-ja után befejeződött.
Mai ár: kiviteltől / állapottól függően: kb. 5.000.000-30.000.000 Ft
7. Maserati Ghibli
A márka újra egy ismertebb, azonban a típusra nem hinném, hogy annyian felkapják a fejüket, mintha mondanék valami mai menőt, mondjuk: kúhét. Pedig... Az 1967-ben bemutatott Ghibli olyan típusokkal versenyzett a maga idejében, mint a Lamborghini Miura, vagy a Ferrari Daytona. Ha ezt a mai állapotokra levetítjük (Aventador - 599 GTB) elképzelhetjük mekkorát büntethetett a maga idejében. A karosszéria a klasszikus 60-as évek vége olasz dizájn Giugiaro mester tollából, a motor saját fejlesztésű 4.7-es vagy 4.9-es V8-as 340 vagy 355 lóerővel. 1149 coupé és 125 kabrió változat készült összesen. Hú az a kabrió de kéne...
Mai ár: állapottól / kiviteltől függöen kb. 10.000.000-30.000.000 Ft
6. BMW M1
Az 1. rész 1. helyezettje pedig az első nem (teljesen) olasz sportautó. Nehéz dolgom volt, ugyanis legalább egy BMW-t mindenképpen méltónak találtam arra, hogy a Top10-ben legyen. Azonban a 3 ikon közül nehezen tudtam választani: 635M CSi, 850i, M1. Végül mivel SB felsorolta a 6-ost, és az M1-el kezdődött az M korszak, így utóbbit választottam. Aki csak felületesen ismeri a bajorok modelljeit, azt hihetné, hogy ez az 1-es sorozat falunapra hevített változata. Pedig az M1 ennél jóval nagyobb ikon: a 70-es évek végén a BMW egyezséget kötött a Lamborghinivel egy versenyautó homologizációs változatának megépítéséről. A BMW frissen létrehozott M divíziójának (a BMW konditerem/izomtibi részlege, mint a Mergánál az AMG) első közúti autója volt, amelyet 1978-1982 között gyártottak. Hajtásáról a jól ismert 3.5 literes sorhatos BMW motor gondoskosott 277 lóerővel (amely versenyváltozatban akár 850 lóerőt is kisajtolt magából). A karosszériára pillantva, azonnal észrevehetőek tervezőjének sajátosságai, így azt gondolom nem árulok el nagy titkot, hogy Giugaro mester tervezte. Mindössze 456 darab készült belőle, így az egyik legritkább BMW.
Mai ár: állapottól függően kb. 10.000.000-70.000.000 Ft
Drágának találtátok az Alfa Romeot? Csak addig amíg fel nem kerül a bejegyzés második része még nagyobb ikonokkal és ritkaságokkal.
Elérte a balotelli's az 1000 látogatot, így köszönetet szeretnék mondani mindenkinek, aki legalább 1x rákattintott, vagy netán még el is olvasta a bejegyzéseket. Remélhetőleg faszányosan szorakoztatok, okultatok a videokbol, esetleg valami fasza gépet is sikerült megkedvelnetek. Témákat illetően nagyjábol hasonlo guideline mentén fog haladni a téma (ha fog), magamrol nem írok, senkinek sem jo az, hogyha nyitott könyv az élete, mert biztos olyan is idetéved, akivel nem csipolyázzuk egymást. Saját magándolgaimon ezért nem szeretném, ha mindenféle faszgeci csámcsogna, úgyhogy marad így minden. Általánosságban sem fogalmazok meg semmi ilyet, hiszen abbol rögtön levágos lesz mindenkinek a gondolat. Fixre mondhato a sportkocsis második rész, meg körvonalazodik egy faszán szorakoztato, valovilág, éden hotel bejegyzés ötlete is. Megérkezett a joidő, kockulás helyett menjetek a szabadba, kirándulni, túrázni. Na VISZLÁT!
Na, kurvára történelmi szintű bejegyzés érkezik, hiszen ez lesz az első olyan, ami nemcsak itt, hanem Nagy Bigmarci celeb blogján is olvasható lesz, elvileg. Ennek az apropója pedig nem más, minthogy Márszi TopGear-on felbuzdulva kedvet kapott ahhoz, hogy saját ízlése szerint összegyűjtögesse a legjobb sportkocsikat, ever made.. Küldött nekem egy előzetes listát, amiben én sok hiányzó gépet tapasztaltam, valamint tele volt csizmás, meg albionos kocsival. Mivel szóvá tettem neki ezt, azt mondta, hogy én is írjak egy ilyen 10-es listát. A lista az övétől függetlenül készül majd, biztos lesz benne egyforma, de remélem hogy nem sok. A téma annyiban speciális, hogy 2000 évjáratig bezárólag lehet nevezni, viszont én annyiban szarok a sportautó definíciójára, hogy a halmazba beleveszem a kupékat is. Lajossal nézegettük, mit kéne beletenni, több szem többet lát alapon, volt is virtuális erekció ezekre a gépekre, nem mint most. Itt főleg a rönó csoportra gondolok, az új Clio annyira ocsmány, mint a 4 hetes főzelék, a Nissan Juke-ról pedig nem lehet a jóízlés határain belül nyilatkozni, ha eladó lennék a Nissannál, rögtön egy fülessel indítanék annak, aki érdeklődik ezután a borzalmasan undorító dizájn kékhalál iránt, aki pedig az ENGEDÉLYEZVE pecsétet tette rá az utolsó műhelyrajzra, a tervezőkkel és a gyártósorral együtt beledózeroltatnám a tengerbe. Na miután megvolt az anyázás, kezdem is:
10. VW Golf MkI. GTI
Rögtön egy igazi legendával indítanék, a Volkswagen Golf 1-es GTi-vel. Az autót az 1975. szeptember 11-én kezdődő frankfurti Nemzetközi Autószalonon mutatták be. A történet annyiból áll, hogy nem volt tervben a modell, viszont a kúbász meg a sör mellé villantani kellett valamit a kiállításra, amivel "maguk alá szarnak kétszer" az emberek, így a VW Bogár(ami szintén az autó komplementerhalmazába tartozó elemként szerepel nálam) racsingos kivitelének utódját képezte a VW modellpalettáján. A dizájn meglehetősen olasz volt, a Giugiaro által rajzolt formavilág a Käfer után eléggé odabaszósra sikeredett, a GTi-ként pedig puncimágnes is volt benne gazdagon, hiszen akkoriban elég vllantós volt a 181 km/h-s végsebesség. A GTi kezdetben 110 lóerős, 1.6-os motorral, K-Jetronic befecskendezős üzemanyagellátó rendszerrel, valamint az azóta is a GTi-t szimbolizáló piros keretű hűtőmaszkkal rendelkezett. Később a motort 1.8 literesre cserélték, viszont nem préselődött be Jürgen sokkal jobban az ülésbe, hiszen 112 lóerő vitte előre az amúgy 800 kg tömegű kis kompaktot. Belső megjelenésének tervezéséhez kizárólag vonalzót használtak, körzőt pedig csak a mutatós műszerek elkészítéséhez. Az üléshuzat pedig kockás, édes istenem, mondjuk csak egy hajszállal jobb, mint a Dragon Tuning.
Piknikre esetleg..
Manapság csak kiállításon látni normálisat, vagy valami atomra hevített állapotban, falukirálya balfaszok használják sajnos. Respect, akinek még szép állapotban megvan.
Csapassad Demjén, istenvagy geco
9. Lotus Esprit Turbo
Kevés dolog van, ami megfog a Csalagút túloldalán. Undorító az idő, a baloldali közlekedés, a nők meg aztán végképp. Egyetlen dolog van, amire büszkék lehettek, az pedig a járműipar. Ez a Lotus még az igazi brit autóiparból származik, nem ebből a mai rizses, meg mindenféle konszern által felvásárolt, átcímkézett poéngyárakból. Az alanyunk a több generáción át ezzel a névvel ellátott sportkocsi. Az első Espritet 1975-ben a Párizsi Autószalonon leplezték le, a tervezés itt is Giugiaro keze munkája. Kezdetben 2.0-ás 160 lovas motorral került az utcára, majd később kapta gazdagon a facelifteket, mind motorikusan mind külsőre, ami annyit jelentett, hogy 1987-ig változtatásokkal ugyanez az alap volt. 2 típus is csapatta 007-es filmekben, víz alatt, tűzben, mindenhol küldte neki az öreg Dzsémsz.
Bőr, kényelem mindenhol
A konkrét modell ezek közül is a 2.2-es turbo, 210 lóerős izomtibi, belülről egész tetszetős, bőr mindenhol, kurvajó ülések, kör mutatós műszerek. Király. Kéne.
Remek
8. Melkus RS1000
Úh, gecceeee, ezen beszartok majd, mikor először láttam, én sem hittem el, hogy ez komoly. A következő a szituáció: Német Demokratikus Köztársaságban vagyunk, minden csupa Trabi, meg Wartburg, jogos igény merült fel egy modernnek tekinthető, kétüléses, Hajógyárira járó, pinázós sportkocsira.
A szigorú állami tervgazdaság programjába végülis 1968-ban sikerült beleintegrálni a gyártást, amit úgy értek el, hogy a nyugati országrésznek villantani kellett, hogy van mód ezen a felén is kocsiversenyt szervezni, ebből kifolyólag saját "márkakupát" indítottak a Melkusoknak. A Heinz Melkusról elnevezett sportkocsit kizárólag echte DDR cuccokból kellett összerámolni, ezért rengeteg ismerős okosság található benne, már akinek volt a feljebb említett 2 cvejtaktosból. Az alváz, futómű a 353-asé, kissé módosítva, a karosszéria az akkori nyugati sportkocsik mintájára készült a cigánytibi tanszéken (műgyanta alapú kompozit), felnyíló SLS ajtó, Ferrari lámpa elöl, Alfa TZ2 hátul. A kívülről impozáns megjelenésű autó egy pillanat alatt kacagás tárgyává válik, hogyha elfordítjuk a kulcsot. A 993 köbcentis, sorhármas 2T erőforrás egyenesen a 353-asból származik, a hengereket a 250-es MZ karburátora tömi racsingolajas keverékkel. Így a 70 lovassá váló, brutális gép 170 km/h-s sebességre lett képes, amit később kis hevítéssel 80-90 lóerősre kokszoltak fel. A versenyzésre is alkalmas géppel nyilván voltak gondok, farnehézként pörgött össze-vissza a macskaköves úton, mint a DJ Joci buli, illetve a menetszél szépen emelgette az elejét is. Belülről, sportülés, szokásos műszerek + egy köridőszámláló kapott helyet. A modellből összesen 101 darab készült el.
Meglepő a Barkas hangeffekt
7. Alfa Romeo Montreal
"Én olasz" következik a sorban, egy igazi bérgyilkos. Legalábbis ha szemből ránézünk, rögtön duplakörlámpás gyilkos tekintet figyel ránk vissza, középen alfa pajzs, nagyon madness, többek közt ez az oka amiért ezt választottam, nem pedig a 33 Sradale-t. Az 1967-ben belengetett autó nevét a bemutató helyszínéről, Montrealról kapta. A motor a feljebb említett Stradale hardosított változata, 2.5-ösre marták fel az innyektoros V8-ast, ami így nagyjából 200 horzepóver teljesítményűvé vált, és nagyjából 190 körüli tempóra volt képes. Errő a kocsiról az alfaamore.hu-n találtam egy elég részletes beszámolót, bővebben ott tudtok olvasni a típusról.
Nagyon páva egy megoldás
Személyes okosságaim: igazi vidiakemény itálo, nekem nagyon tetszik a frontmaszk, odakúr a a pajzs, meg a lámpánál felhajló árnyékolólemez. V8, csőműszer (x10 km/h-s egységek), Bertone dizájn. Ami nem tetszik, az pedig a kormánykerék, 280-as Ikaruszban nincs ekkora méretű. Külön poén, hogy a benzinmutató 17 liternél kezdi jelezni, hogy helovigyázzlofasznincsatankban, holott ha már ennyiért tankolok a szuzukiba, akkor már pirosbetűs ünnepnek számítandó.
Nincs is egyebet hozzáfűzni, magáért beszél a yotób, egy fapapucsos faszi szépen felkamerázta a lényeget:
Pirosban jobb
6. BMW 635 CSi
Gondban voltam a BMW-vel kapcsolatban, mint a Jerzsi az olvasással. Oka pedig, a 635 és a 850 közti vacilálás, mindkettő gecijó, de a 6-os mellett szól, hogy cápa, ezért választottam inkább azt a felnyílólámpás Knight Rider 8-as helyett. A 6-ost E24-es kóddal eresztették útjára a kúbászsörös bajorok, 1976-ban gördült le az első a szalagról, de ezek 630-as és 633-as típusok voltak. A 635-öst 1978-ban kezdék el összepakolászni, 4 évvel később kapott egy új blokkot, valamint kézi és automata váltóval is elérhető lett.
Van propeller a kormányban, 850-ben nincs...
Később a típusból M-es editiont is kiadtak, ami gyakorlatilag az M1-es blokkjával volt felszerelve, na ez felkapkodná a Thököly-n a macskakövet, ugyanis 282 lóerős lett a kupé, önzáró differenciálművel, Nappa bőrülővel, és hátsó ülésen is külön állítható klímával, italhűtővel szolgálta a benne bandázó HP Baxxterek kényelmét. A motor 6.1 alatt tolta 100-ra a cápát, azért itt már volt félelem és reszketés az előzőekben prezentált modellekhez képest.
Papesz okosba elmondja a tudnivalókat.. Relax..
Na meg is volt az utolsó 5, nemsokára érkezik az első kvintett, érdekes szereplők lesznek azok is. Remélem tetszett a kis összefoglaló, kurvára várjátok majd Marchee kis összeállítását is, csak kivan dőlve, mint a karó.
Amint azt nagyban belengettem a Tamás Istvános intermezzoban, lesz még egy strandos bejegyzés. Ebben most csak 2 hely lesz megvillantva, az egyik a sárvári fürdő, másik pedig Medve-tó Szovátán (RO). Mivel ugyan március van, de még a Vagabond cseréje a Airstep Navy-ra is messze van, nemhogy a papucsra, a télen is csapatható helyet mutatnám először.
A sárvári Gyógy-és Wellnessfürdőt azért emelem ki, mivel nemrég adták át az új részleget, amelybe mindenféle japán strandos cuccok lettek integrálva, ezzel is bővítve az amúgy is széles választékot, másrészt meg mert közel van. A fürdőre belépve látható a fedett rész régebbi része, majd rögtön az öltözőbe indultam, miután átjutottam a forgóvillás entrance system-en. Az öltöző az faszás, esélye sincs a legnagyobb balfasznak sem, hogy becsukja az óráját, ugyanis az szükséges a záráshoz. Miután ez megvolt, tesómmal körbenéztünk, mivel ő itt dolgozott a nyáron, megzoomolta a változásokat.
"Igen, ez Shárvár"
A gyógyvízben történő süppedés közben, amiből napi fél óra az ajánlatos, jókat lehet beszélgetni, van outdoor része is, le lehet ülni ilyen padféle csempés ülőgarnitúrára. Ha továbblesünk, van kinn ilyen örvénymedence, szerintem király, bár hamar meg lehet unni ott a kis takony gyerekeket, meg azokat a gyökér csehszlovákokat is, ahogy ajvékolnak azon a hányinger nyelvükön. Na miután jól beszédültünk, zúzzunk befele, mégiscsak jobban érdekel minket a novicsentó area. Itt egy kis folyosón keresztül jutunk el, rögtön egy kis patak keresztezi az utunkat, ami szerintem kurvára felesleges, majd kitörtem a lábam, bár tény, hogy jól mutat (Amúgy ennek a neve kneipp-kúra, gondolom ez is jó valamire). Miután a sok napágy (bár nem értem minek napágy, mikor nincs nap) közül választottunk egy jót, megnéztem mik is vannak itt. Mivel ennek az új résznek a célja a kispulyák szórakoztatása, főként ilyen elemek találhatóak meg. Van egy hullámmedence, ennek az experience indexe 50 kg felett egyenlő a 0-val, mert olyan kicsi. Kicsit odébb gyerek csúszda van, pont optimális óvodás , meg alsós bábuknak. Emelett van egy jakuzzi is, szerintem ez egy kicsit low-budget, kicsi és nem túl izgalmas. Mikor voltunk, mindig tele volt, és nem folyamatosan megy, hanem intervallumokban, addig meg a kis hely miatt szintén csehszlovák nyivákolást tudunk csak hallani.
Tipikus cseh páros: Jó csaj meg egy büdös nyomorék
Tovább haladva volt egy mászófal, meg a csúszdás rész lett kialakítva. Ez a legszultánabb része az egésznek, hiszen egyébként az üldögélős hereverén kívül nemigen lehet mást csinálni egy téli napon a fürdőkben sem. 3 féle csőben tudjuk halálra parázni magunkat: - 2 csúszda nyílik úgymond az első emeletről: egy kék meg egy narancssárga (meg egy takonyzőőőd) mindkettő elhagyja az épületet, az utcán tol valami effektet, és visszatér az épületbe. Hosszra kb. egyforma mindkettő, nehézségét tekintve a TÜV a közepes csoportba sorolta be őket. Az egyikben tök sötét van, nemlátjuk, hogy merre haladunk, ez először kicsit jó, de utána már nem lesz nagy meglepi. A másikban viszont látunk, színes körök vannak felfestve a cső belső felére, ez kicsit ilyen extasy feelinget ad körülbelül 10 másodpercre. - a felső emeletről egy csúszdában tudunk élvezkedni, ez hosszát tekintve kb. 2x akkora mint az előző kettő. Szintén megy az utcára, ott 2-3 spirált tesz meg, majd vissza. Ez a legjobb egyébként, van sötét és, színes karikás része, ha, 2x ekkora lenne, epilepsziás rohamot kaptam volna a sok bevillanó effekttől. Ennek egy baja volt, hogy állandóan bekúrtam a könyököm a kiérkezéskor. Mindhárom csúszót proximity szenzor, egy hozzákapcsolt timer, és egy piros-zöld jelzőlámpa működtet, így nincs anyázás az úszómesterre, meg nem kell attól tartani, hogy egy mekdonálcos zsíros geciputtony a nyakunkba zuhan, vagy épp egy kisgyereket rúgunk izomból hátba, aki véletlenül beszorult. Szerintem mindebből elég egy fél délután, fél 4-8-ig voltunk, 1400 forintért. Egy unalmas téli, hideg délutánon nem is kell más.
Még a Tamás Istvános cselenddzsel egyidőben volt szerintem az egyik legjobb strandos élményem, a szovátai Medve-tó. Ha valaki erre jár, nincs messze az amúgy nagy turista látványosságtól, a parajdi sóbányától, kötelező.
Medve-to a mepszen
Ha találtunk parkolóhelyet, ami azért nem egy egyszerű feladat, egy kis ösvényen kell a bejárat fele haladni, amire még Bear Grylls is csak annyit mondana, hogy "baszdmeg". Ha sikerült épségben lejutni valahogy, akkor 10 lejért (680 magyar pezeta)már benn is vagyunk magyar diákkal, persze. :D Fából készült épületek aljában van öltöző, az épületek jellege Kopaszi-gátas, újszerű. A "strand" végig fával burkolt, alatta víz van, úgyhogy nem túl okos dolog kocsikulcsot villogtatni a helyi bébiknek. Ha ledobáltuk magunkról a cuccot, irány a víz. Jobban mondva nem úgy van az, ahogy elgondoljuk, mert csak meghatározott időközönként lehet a vízben tartózkodni. Ha nem így cselekszünk, a románok rögtön megcipőznek minket.:D Természetesen oka van ennek is: a tó sós, mint az állat. Akinek jósok pénze van tengerre csapatni nyaranta, annak nem túl meglepő ez a dolog, bár sósabb ez. Elsüllyedni gyakorlatilag nem lehet, csak akkor hogyha valaki tényleg nagyon fogyatékos. Hatalmas fíling volt a víz tetején napozni, anélkül hogy bármin feküdtem volna, illetve meg kellett volna mozdulnom. Ennek ellenére dácsiás szomszédaink rendre úszógumival érkeztek, nem szereti a fajtájuk a vizet, gondolom. Másrészt, ami érdekes volt, hogy a tó heliotermikus, magyarán szólva, "padlófűtésű", kb 40 fok 1,5 m-en. A lábunk nem ér le, viszont érezni az alulról felfelé áramló meleget. Meglepő volt ez az inverz Balaton érzés, de marha jó, hogy azért nem kell kijönni, mert fázik a lábam. A tó hátsó felén van egy rész, ahol egy nagy kő található, ez a kő is jó meleg, jó volt rajta sétálni.
I'm in Dacia bitch
Miután kicsengettek, el kell hagyni a vizet, de kb. fél óra múlva ismét jöhetünk be. Addig lehet venni Ciuc-ot meg Harghitát a büfében, ha éhesek vagyunk, akkor meg kalácsot meg mititei-t. Azt nem tudom, hogy este milyen lehetőségek vannak, csak egy ilyen délután program volt ez nekünk. Már csak a víz, meg az élmény miatt is érdemes ide ellátogatni.
Fudejo
Én már érzem a tavaszt a levegőben, remélem már ti is. Amíg ilyen netto az idő, addig egyetek sok halat meg tojást, most olvastam a szolisnál, hogy az emberek 70%-a D-vitamin hiányos a téli időszakban. Amint lehet, menjetek a napra majd, fogyasszatok sok gyümölcsöt, mozogjatok sokat.
