Küldött nekem egy előzetes listát, amiben én sok hiányzó gépet tapasztaltam, valamint tele volt csizmás, meg albionos kocsival. Mivel szóvá tettem neki ezt, azt mondta, hogy én is írjak egy ilyen 10-es listát. A lista az övétől függetlenül készül majd, biztos lesz benne egyforma, de remélem hogy nem sok. A téma annyiban speciális, hogy 2000 évjáratig bezárólag lehet nevezni, viszont én annyiban szarok a sportautó definíciójára, hogy a halmazba beleveszem a kupékat is.
És most színpadra Big, következzen az ő második 5-öse:
10. Iso Grifo
Ha azt mondom ISO, mindenkinek vagy a menedzsment és vállalatgazdaságtan nevű tárgy, vagy a minőségirányítási rendszer jut eszébe. Bár nem tudom ez minek a rövidítése pontosan, elég gyakran elhangzott már legalább háromféle kiejtésben: izó, iszó, ájeszó. Még a hardcore autórajongók között is kevesen vannak, akiknek ez egy autót jelöl. Nekem inkább ilyenkor egy hatvanas évekből származó olasz sportkocsi jut mindig az eszembe. Az Iso története egészen az Isettáig vezet vissza (amelynek licencét még a BMW is átvette), ami egy mai szemmel egészen bizarr alkotás, távol áll a mai értelemben vett autóktól, mint Sugár Bercitől a radioaktivitás. Aztán a 60-as évek elején Rivolta úr (az alapító) egyik éjjel nehezet evett, nem tudott aludni, és kitalálta, hogy eddig ismeretlen vizekre evez - sportokocsit fog gyártani. Az olaszoknak ugyan volt már Ferrarijuk, Maseratijuk, mégsem tűnt életképtelennek egy ilyen autó piacra dobása. Pláne úgy, hogy sok mindenben még rájuk is licitált. Elég három nevet felsorolni, akik közreműködtek az autó születésénél: Bertone, Bizzarrini, Rivolta. Belepakoltak egy 5400 / 7000(!) köbcentis Chevy motort, amelyben ki kellett cserélni a hajtókarokat és pár kacatot saját gyártmányúra, mivel nem bírták a tartós 6000 körüli fordulatot, és elő is állt a 350 / 406 Le teljesítmény, utóbbi változatban 300 km/h végsebességgel - a hatvanas évek végén! Sajnos 1973-ban az olajválság miatti gazdasági krízis nyomán az új tulajdonos pénzügyi birodalma összeomlott, maga alá temetve az Iso gyárat is, így egy nagyszerű márkával lett szegényebb az autósvilág.
Mai ár: állapottól/kiviteltől függően kb. 8.000.000-60.000.000 Ft
9. Alfa Romeo 33 Stradale
Bár manapság sajnos az Alfa Romeo saját maga inverzének kétszeresre nagyított árnyéka, régen a legnagyobbakkal versenyeztek. A 33 Stradale minden idők legexkluzívabb Alfája (mivel csak 18 példány készült belőle) egy versenyautó (33/2) közúti változata. Karosszériája egyszerűen időtlen szépség (képzeljük el, mintha Bódy Sylvinek, Zimány Lindának és Dundikának közös nagymamája lenne), motorja pedig igazi kuriózum: 2 literes V8-as(!) 230 lóerős egység, ami mai szemmel nem számít különösebben erősnek, de ha hozzávesszük, hogy mindössze 700 kilogramm, mindjárt más dimenzióba helyezi ezt az értéket (mint amikor a iskola WC-ben el akarják verni a stréber gyereket, de kiderül hogy szabadidejében karatéra jár). Az ortodox sportautó építési elveket követi relatíve modern anyagok alkalmazásával: csőváz szerkezet alumínium karosszériaborítással, középmotor, hátsókerékhajtás. A maga idejében Ferrarikkal, Lamborghinikkel versenyzett, napjaink Alfa csúcsmodelljét, a 8C Competizione-t is a 33 Stradale ihlette.
Mai ár: ha nagy ritkán kalapács alá kerül egy példány kb. 200.000.000 Ft
8. De Tomaso Pantera
De Tomaso. Nem hinném, hogy többet mond az Iso-nál, mint autómárka, azonban nem csak ismeretlenségükben hasonlít a két brand. Ugyanazt az elvet követik: túrj elő egy böszme amerikai V8-ast, hegyezd ki, mint Sufni Racsing Team az 1200-es Zsigát, terveztess köré egy gyönyörű olasz karosszériát, és belteret, és áruld elképesztő áron. Ha le akarom egyszerűsíteni a De Tomaso Pantera is így született. Mit is jelent ez a gyakorlatban? A Panterát 1970-től 1994-ig gyártották az olasz mesterek. Mivel a DeTomaso vállalatban a Ford is tulajdonos volt, ezért az összes modellt Ford motorral (na persze nem afféle Ford Ka féle 1.3-as Zetec) szerelték. Az első változatban egy V8-as, 5,8 literes erőforrás dohogott, amely 330 lóerős teljesítményével nagyjából 5,5 másodperc alatt repítette az utasokat 0-100-ra, a GTS csúcssebessége pedig megközelítette a 300 km/órát. A motort hosszában építették be a fülke mögé, és a legendás (Enzo Ferrarit alázni hivatott, és évek után alázó) Ford GT40-esből származó váltót kapcsolták hozzá. Utolsó változataiba (Pantera 200) gyárilag 450 lóerős, ikerturbós motort szereltek, így elérték a 200 mérföld/órás (320 km/óra) álomhatárt. Sajnos ebből a II. szériás Panterából mindösszesen 41 darab készült. A Pantera aranykora a mester, Alejandro De Tomaso 1993-as stroke-ja után befejeződött.
Mai ár: kiviteltől / állapottól függően: kb. 5.000.000-30.000.000 Ft
7. Maserati Ghibli
A márka újra egy ismertebb, azonban a típusra nem hinném, hogy annyian felkapják a fejüket, mintha mondanék valami mai menőt, mondjuk: kúhét. Pedig... Az 1967-ben bemutatott Ghibli olyan típusokkal versenyzett a maga idejében, mint a Lamborghini Miura, vagy a Ferrari Daytona. Ha ezt a mai állapotokra levetítjük (Aventador - 599 GTB) elképzelhetjük mekkorát büntethetett a maga idejében. A karosszéria a klasszikus 60-as évek vége olasz dizájn Giugiaro mester tollából, a motor saját fejlesztésű 4.7-es vagy 4.9-es V8-as 340 vagy 355 lóerővel. 1149 coupé és 125 kabrió változat készült összesen. Hú az a kabrió de kéne...
Mai ár: állapottól / kiviteltől függöen kb. 10.000.000-30.000.000 Ft
6. BMW M1
Az 1. rész 1. helyezettje pedig az első nem (teljesen) olasz sportautó. Nehéz dolgom volt, ugyanis legalább egy BMW-t mindenképpen méltónak találtam arra, hogy a Top10-ben legyen. Azonban a 3 ikon közül nehezen tudtam választani: 635M CSi, 850i, M1. Végül mivel SB felsorolta a 6-ost, és az M1-el kezdődött az M korszak, így utóbbit választottam. Aki csak felületesen ismeri a bajorok modelljeit, azt hihetné, hogy ez az 1-es sorozat falunapra hevített változata. Pedig az M1 ennél jóval nagyobb ikon: a 70-es évek végén a BMW egyezséget kötött a Lamborghinivel egy versenyautó homologizációs változatának megépítéséről. A BMW frissen létrehozott M divíziójának (a BMW konditerem/izomtibi részlege, mint a Mergánál az AMG) első közúti autója volt, amelyet 1978-1982 között gyártottak. Hajtásáról a jól ismert 3.5 literes sorhatos BMW motor gondoskosott 277 lóerővel (amely versenyváltozatban akár 850 lóerőt is kisajtolt magából). A karosszériára pillantva, azonnal észrevehetőek tervezőjének sajátosságai, így azt gondolom nem árulok el nagy titkot, hogy Giugaro mester tervezte. Mindössze 456 darab készült belőle, így az egyik legritkább BMW.
Mai ár: állapottól függően kb. 10.000.000-70.000.000 Ft
Drágának találtátok az Alfa Romeot? Csak addig amíg fel nem kerül a bejegyzés második része még nagyobb ikonokkal és ritkaságokkal.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése